neoacquistica commissio (lat. 'újszerzeményi bizottság'), 1688. dec. 9.-1741. máj. 21.: I. Lipót császárnak és magyar királynak (ur. 1657-1704) az Osztrák Udvari Kamarán belül létrehozott bizottsága Magyarország török hódoltságból 1683 után visszafoglalt területei birtokviszonyainak rendezésére. - A ~ a „fegyver jogán” szabadon rendelkezhetett. A volt birtokos csak a tulajdonjog írásbeli igazolása és fegyverváltság címén a birtok értékének 10 %-a megfizetése után kaphatta vissza tulajdonát. 1690. VIII. 11: kiegészítésekkel szabályozta a ~ a földek visszaadását és eladását s a birtokjog igazolását. Mivel számos m. család birtoklevelei a több nemzedék menekülései közben elvesztek, ősi jussukat nem tudták igazolni, nem kapták vissza tulajdonukat. Az udvari emberek a nem igazolt tulajdonokból kir. kegy, stb. révén hatalmas földbirtokokhoz jutottak. A hadiszállítók, udvari főhivatalnokok, a kincstárral szembeni követeléseiket váltották ilyen birtokokra. Az 1715:10. tc. 3 biz-ot állított föl: Pozsonyban, Kassán és Zágrábban. Az 1723:19. tc. ezen ügyeket a kir. ítélőtáblához utalta. Az 1723:53. tc. rendelkezett, hogy a visszaszerzett javak (bona neoacquistica) a családoknak, akiket illetnek, visszaadassanak. A pozsonyi ogy. az 1741:21. tc-cel a ~t megszüntette. A ~ a hazai birtokviszonyokat átrendezte, szinte korlátlan lehetőséget adott a gyarmatosító berendezkedésre, az idegen telepesek földhöz juttatására. Az új birtokosok egy része néhány év múlva eladta földjét, a helyben maradtak közül többen honosíttatták magukat, leszármazottaik magyarként épültek be a társad-ba. 88

Horváth M. VI. - Eckhart Ferenc: A bécsi udvar gazdaságpol-ja Mária Terézia korában. Bp., 1922. - Századok 1942:179. (Mezősi Károly: A fegyverjog [jus armorum] megváltása a töröktől visszafoglalt ter-eken)